Aligha fog napvilágra kerülni a Buda-Cash-ügy minden részlete. Azonban már az első tájékoztatásokból is a károsultak széles körét – köztük kis- és nagybefektetőket, önkormányzatokat és egyszerű takarékpénztári ügyfeleket – érintő visszaélés körvonalazódik. Az okozott kár meghaladhatja a százmilliárd forintot. Mivel az elkövetés módjáról, illetve az elkövetők kilétéről még kevés információ jelent meg a médiában, az alábbiakban általánosságban fogalmazunk meg néhány gondolatot a befektetési vállalkozások vezető tisztségviselőinek felelősségéről.
A befektetési vállalkozásokra vonatkozó speciális szabályokat a 2007. évi CXXXVIII. törvény tartalmazza. A jogszabály alapján a brókercégek jogosultak gyűjtőszámlán tartani az ügyfelek pénzügyi eszközeit, melyeket természetesen ki kell mutatniuk a saját informatikai rendszerükben vezetett ügyfélszámlákon. Ehhez természetesen szigorú szabályok kapcsolódnak: a vállalkozás az ügyfél pénzét az annak rendelkezése szerinti célra fordíthatja és vagyonáról a sajátjaként nem rendelkezhet. A gyűjtőszámlákon kezelt eszközöket a valódi tulajdonos ügyfélhez kell rendelni, és minden veszteséget a tényleges tulajdonosnál kell kimutatni. A befektetési vállalkozás informatikai rendszere alkalmas kell legyen a kezelt pénzügyi eszközök ügyfelenkénti és összesített naprakész nyilvántartására.
Az igazgatóság és felügyelő bizottság elnöke és tagjai felelnek e szabályok betartásáért, betartatásáért. Kártérítési kötelezettségük keletkezik, ha ezek megszegése miatt a befektetési vállalkozás ügyfelei elvesztik a vagyonukat. A polgári jogi felelősségük mellett büntetőjogi számonkéréssel is számolniuk kell, ha a prudens és az ügyfelek iránt lojális magatartásra vonatkozó kötelezettségüket szándékos haszonszerzés céljából szegik meg. Ennek szigora az elkövetési értéktől függ. Százmilliárdos károkozás esetén akár 10 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható, ha megvalósult a sikkasztás (372. §), gazdasági csalás (374. §) vagy információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (375. §) tényállása. Ráadásul a szankció akár a 20 éves fegyházbüntetést is elérheti, ha megállapítható, hogy a cselekményeket többtagú, összehangoltan működő bűnszervezetben követték el.
A kártérítési igény érvényesíthető külön polgári perben, de akár magánfélként a büntetőeljárásban is. A legnagyobb nehézséget gyakran nem az elkövető felelősségét megalapozó magatartás megjelölése jelenti, hanem a károsult által elszenvedett kár összegszerűségének bizonyítása. Ezen felül külön nehézséget szokott jelenteni a megítélt kártérítés végrehajtása. A károsultak oldalán tehát (és sajnos a károkozókén is) az „idő pénz” elve érvényesül. Minél hamarabb fellépnek, annál nagyobb az esélye, hogy végrehajtást vezettethetnek a tényleges károkozók vagyonára, még annak eltüntetése előtt. Ennek érdekében a polgári per megindításakor érdemes a bíróságtól ideiglenes intézkedésben kérniük a fellelhető magánvagyon elidegenítésének megtiltását. Büntetőeljárásban pedig a polgári igény bejelentésével egyidejűleg a nyomozóhatóságnál indítványozhatják az elkövetők vagyontárgyainak, pénzének, követeléseinek zár alá vételét.
* * *
Honlapunk említés szintjén dolgoz fel a vállalkozások és magánszemélyek vagyoni viszonyait érintő jogi kérdéseket. Az itt közzétett tartalom az általános tájékoztatás céljára korlátozódik, ugyanakkor nem minősül sem ajánlattételnek, sem ügyvédi megbízás alapján nyújtott tanácsadásnak vagy más szolgáltatásnak. A jogszabályok időközbeni változása miatt az is elképzelhető, hogy egyes bejegyzések tartalma már nem felel meg a hatályos jognak. Forduljon hozzánk bizalommal, ha a szakterületeinkhez tartozó bármely témával kapcsolatban kérdése merülne fel vagy részletes tájékoztatásra lenne szüksége.
Leave a reply