A 2011 végéig hatályos közbeszerzési törvényt számos alkalommal módosították, a változtatások során pedig olyan bonyolulttá és átláthatatlanná vált, hogy elkerülhetetlenné vált egy új törvény megalkotása. A törvényhozó rövidebb, egyszerűbb és áttekinthetőbb szerkezetű jogszabály útján kívánja elérni céljait: a közbeszerzések gyorsítását, a korrupció visszaszorítását és a közpénzek takarékos felhasználását. A 2012. január 1-én hatályba lépő új Kbt-ről dióhéjban az alábbiakat kell megjegyezni.
- Új szerkezet
Az új jogszabály szakít a régi Kbt. gyakorlatával, és az átláthatatlan, esetenként többszörös hivatkozásokon alapuló rendszer helyett könnyebben visszakövethető általános részt szentel a különféle közbeszerzési eljárástípusok közös szabályainak. Az egyes közbeszerzési eljárástípusok (nyílt, meghívásos, tárgyalásos stb.) speciális szabályait külön fejezet tartalmazza.
- Az alapelvek megnövekedett súlya
Az elmúlt évek joggyakorlata meggyőzően bizonyította, hogy a közbeszerzések során felmerülő élethelyzetek részletes szabályozása a jogszabályi környezet gyakori változtatásához, túlszabályozáshoz, s ezeken keresztül az adminisztratív terhek növekedéséhez vezet. A jogalkotó mindezekre tekintettel csökkentette a részletszabályok körét és a Kbt. alapelveit rendeli alkalmazni mindazon esetekben, amelyekre a törvény illetve a közbeszerzési rendeletek nem tartalmaznak részletszabályokat. A korábbi alapelvek – egyenlő bánásmód, verseny tisztasága, stb. – mellett az új Kbt. bevezeti a jóhiszeműség, a tisztességesség, a rendeltetésszerű joggyakorlás, az átláthatóság, valamint a közpénzek hatékony és felelős felhasználásának követelményét.
- Szélesebb körű rendeleti szabályozás
A törvényalkotó a Kbt. rövidítése és a joganyag rugalmasabbá tétele érdekében törvényi szintről rendeleti szintre tesz át számos részletszabályt, így a hirdetmények megküldésének és közzétételének szabályait, a műszaki leírásra vonatkozó szabályokat, a kizáró okok és alkalmassági követelmények igazolásának szabályait, az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó szabályokat, az építési beruházásokra és szerződésekre vonatkozó szabályokat stb.
- Rugalmas szabályozás a nemzeti rezsimben
Az ajánlatkérő árubeszerzés és szolgáltatás-megrendelés esetén a törvényi feltételek fennállása esetén „szabad kezet” kap, vagyis néhány törvényi garancia betartása mellett önállóan alakíthatja ki közbeszerzésének szabályait. Ez a könnyítés nem vonatkozik az építési beruházásokra, amelyeknél az ajánlatkérőnek továbbra is a kötött eljárásrendet kell követnie.
- Gyorsabb közbeszerzési eljárás
Az ajánlatok gyorsabb elbírálását – és ezzel a közbeszerzés rövidítését – szolgálja az az új szabály, amely szerint az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartamának elteltével nem köteles fenntartani ajánlatát. Szintén a gyorsítást szolgálja, hogy nem kell előírni szerződéskötési moratóriumot olyan esetekben, amelyekben annak elhagyása nem sérti más ajánlattevő jogorvoslati jogát. Emellett az új Kbt. egyfokúvá teszi a bírósági felülvizsgálatot: a bíróság döntésével szemben nincs helye fellebbezésnek, hanem csak a Legfelsőbb Bírósághoz lehet felülvizsgálati kérelemmel fordulni.
- Visszaélések megelőzése
A nem preferált ajánlattevők ellehetetlenítésének megelőzését szolgálja az az új szabály, hogy az ajánlatkérő a bontást megelőzően köteles nyilvánosan ismertetni, hogy a szerződés teljesítéséhez mennyi fedezet áll rendelkezésére, így utólagos fedezetelvonással nem tehető eredménytelenné a nem kívánt eredménnyel zárult közbeszerzési eljárás. A közbeszerzési kötelezettség megkerülését akadályozza meg az az új rendelkezés, amely szerint a közszolgáltató ajánlatkérő nem köthet ún. „in
house” szerződést olyan többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezettel, amely az adott közbeszerzési igény kielégítését célzó szerződést kötött harmadik féllel.
- Alvállalkozók és az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában részt vevő szervezetek
Az új Kbt. megszünteti az erőforrást nyújtó szervezet fogalmát és általános jelleggel mondja ki, hogy az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők más szervezet erőforrásaira támaszkodva is megfelelhetnek, függetlenül a köztük fennálló jogi kapcsolat jellegétől. Az új törvény megszünteti a 10% feletti alvállalkozókra vonatkozó külön szabályokat, és ezeknek a szervezeteknek nem kell a jövőben az ajánlattevővel azonos módon igazolniuk a kizáró okok hiányát sem.
- Szerződésmódosítás
A jövőben lehetségessé válik a közbeszerzési szerződés olyan kisebb módosítása, amely nem befolyásolta a közbeszerzési eljárás kimenetelét, a szerződés odaítélését. Az ilyen esetekre irányadó garanciális alapelvek ugyanakkor, hogy a módosítás nem jeleníthet meg új beszerzési igényt, nem sértheti a verseny tisztaságát és nem boríthatja fel a szerződés gazdasági egyensúlyát.
- KKV-k részvételének biztosítása és alvállalkozók kifizetése
Az alvállalkozók rövid időn belül történő kifizetését biztosítandó a törvény legfeljebb 60 napos fizetési határidő kikötését teszi lehetővé, ezt is azonban csak akkor, ha a választott szerződéses konstrukció vagy más egyedi körülmények miatt az tényszerűen igazolható. A kiköthető leghosszabb fizetési határidő egyebekben főszabály szerint 30 nap.
- Tags:
- közbeszerzés
Leave a reply