Mit kell tudni a SZIT-ről? Szabályozott ingatlanbefektetési társaság

A pangó hazai ingatlanbefektetések felélénkítése érdekében az Országgyűlés az idén elfogadta a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról (SZIT) szóló törvényt, amellyel egy Nyugat-Európában hosszú évek óta sikeresen működő befektetési módot kíván meghonosítani. A SZIT – a világ több országában létező Real Estate Investment Trust (REIT) mintájára – kedvező adójogi státusszal rendelkező tőzsdei részvénytársaságként, kis- és nagybefektetőktől összegyűjtött pénzügyi forrásokból folytathat ingatlanfejlesztési tevékenységet.

A SZIT által realizált jövedelem csak a részvényesek szintjén adózik: osztalék- és árfolyamnyereség-adó formájában. A SZIT mentes tehát a társasági adó alól, és helyi adót sem kell fizetnie. További jelentős kedvezményt jelent az ingatlanszerzés esetén alkalmazandó kedvezőbb illetékmérték: ha a SZIT ingatlan tulajdonjogát, vagyoni értékű jogát, belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező gazdasági társaságban fennálló vagyoni betétjét szerzi meg, a törvényei feltételek fennállása esetén mindössze 2%-os mértékű vagyonszerzési illetéket kell fizetnie. A fenti kedvezmények megilletik a SZIT kizárólagos tulajdonában álló projekttársaságokat is.

A törvény hatályba lépése után még nem számolhatunk be gyakorlati tapasztalatokról a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok köréből. Ez részben az ingatlanpiac jelenlegi nehézségeinek, részben pedig a SZIT-státus elnyeréséhez fűződő szigorú követelményeknek tudható be:

• SZIT csak nyilvánosan működő, tőzsdén jegyzett, min. 10 milliárd forint induló tőkéjű részvénytársaság lehet,
• kizárólag saját tulajdonú ingatlan adásvételével, bérbeadásával, üzemeltetésével, ingatlan- illetve vagyonkezeléssel foglalkozhat,
• mérlegfőösszege legalább hetven százalékának megfelelő értékű ingatlanportfólióval kell rendelkeznie,
• ingatlanvagyonát külső szakértő bevonásával negyedévente fel kell méretnie,
• eredményét csak osztalékfizetésre vagy ingatlanfejlesztésre fordíthatja,
• nem lehet köztartozása,
• részvényeinek legalább 25%-a kisbefektetők tulajdonában kell álljon (közkézhányad).

Összességében elmondható, hogy a szabályozás életképes tőzsdei befektetési formát hozott létre. Ennek tartalommal való kitöltése a hitel- és tőkepiacok megerősödéséig várat magára.