Személyi jövedelemadó 2012-ben – A főbb módosuló szabályok

A legtöbb vállalkozás számára az egyik legfontosabb kérdést jelenti alkalmazottainak, közreműködőinek adózása az Újévben. A jelen cikk keretei között csak a főbb változások alapvonalait tudjuk érinteni, ám ezek áttekintése nélkülözhetetlen a következő év megtervezéséhez.

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény – többek között – az alábbi új elemeket vezette be a személyi jövedelemadó rendszerébe.

1. Szuperbruttó, adójóváírás, elvárt béremelés

A jövő évtől részben, 2013-tól pedig – a törvény rendelkezése szerint – teljesen megszűnik a jövedelmek szuperbruttósítása. A 2012. év során a 2 424 000 forintig terjedő jövedelmekre nem kell adóalap-kiegészítést alkalmazni. A jövedelem ezt meghaladó részét az előző évhez hasonlóan 27 százalékkal kell megnövelni, tehát ebben a kategóriában a szuperbruttó nem kerül kivezetésre. Végleg megszűnik ugyanakkor a munkavállalók adójóváírási joga.

Ezt figyelembe véve csak bruttó béremelés árán őrizhető meg a 2011-ben havi 216.806 Ft alatt kereső munkavállalók nominális nettó bére. A 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet ezért kötelezővé teszi az emelést minden olyan alkalmazott vonatkozásában, akinek személyi alapbére és rendszeres bérpótlékai együttesen 2011-ben havi átlagban nem érték el az említett értékhatárt. A jövedelem havi átlagának kiszámítására és az elvárt emelés mértékére vonatkozó részletszabályokat a hivatkozott kormányrendelet tartalmazza. A jogalkotó a közbeszerzésekből és az állami támogatásokból való kizárással szankcionálja, ha a munkáltató nem hajtja végre az elvárt emelést legalább az érintett munkavállalók kétharmadánál. Így a vállalkozás a munkaügyi ellenőrzés során született megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig nem indulhat közbeszerzésen és nem részesülhet elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban.

2. Családi kedvezmény

Továbbra is a 2011-es értékhatárok szerint csökkenti az összevont adóalapot a kedvezményezett eltartottakra tekintettel érvényesített családi kedvezmény. Ez csak az ún. „kedvezményezett eltartottak” (mindazok, akikre tekintettel a magánszemély családi pótlékra jogosult) után jár, mértéke azonban az összes „eltartott” (a kedvezményezett eltartott, továbbá az, akit a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető) számától függ. Ennek alapján a családi kedvezmény mértéke kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként:

• egy és kettő eltartott esetén 62 500 Ft,
• három és minden további eltartott esetén 206 250 Ft levonás az adóalapból.

Példával illusztrálva, vegyünk egy háromgyerekes családot, ahol a két fiatalabb gyermek után családi pótlék jár, a legidősebb pedig rendszeres jövedelemmel nem rendelkező egyetemi hallgató, így utána családi pótlék nem jár, viszont számításba kell venni a két fiatalabbra tekintettel megállapított összeg kiszámításánál. Ebben az esetben a két fiatalabb gyermek számít kedvezményezett eltartottnak, tehát a levonásra jogosult szülő csak utánuk veheti igénybe a családi kedvezményt. Ugyanakkor a legnagyobb gyermek is eltartottnak számít, ezért a két fiatalabb után járó családi kedvezmény mértéke jogosultsági hónaponként kétszer 206 250 Ft lesz. A példánk tükrében némileg nehézkes törvényi meghatározásra tekintettel az új szabályozás pontosítja a kedvezményezett eltartott, az eltartott és a jogosultsági hónap fogalmait.

3. Béren kívüli juttatások

A 2012. évtől 500 ezer forintos éves értékhatárig nyújthatók kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások.

A béren kívüli juttatások körébe a munkáltató által a munkavállalónak és társas vállalkozások által a személyesen közreműködő tagnak adott alábbi juttatások tartoznak:

• Üdülési szolgáltatás saját üdülőben;
• Étkezési utalvány és természetbeni étkeztetés;
• Széchenyi Pihenőkártya (ún. „SZÉP kártya”);
• Iskolakezdési támogatás;
• Iskolarendszerű képzés;
• Helyi bérlet juttatása;
• Szövetkezeti tagnak adott juttatás;

Ugyancsak ebbe a körbe tartoznak az alábbi, kizárólag a munkáltató által adható juttatások:

• Önkéntes nyugdíj- és egészség/önsegélyező pénztári befizetések;
• Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő befizetés.

Az étkezési utalványok rendszere is átalakul: egyrészt a telephelyükön étkezőhelyet üzemeltető munkáltatók havi 12.500 forint értékben kedvezményesen nyújthatnak étkezési juttatást, másrészt havi 5 ezer forint értékben a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott ún. Erzsébet-utalványt juttathatnak dolgozóiknak.

A fenti felsorolásból érdemes részletesen ismertetni az újdonságnak számító SZÉP kártya intézményét. A kártya a korábbi cafetaria rendszer keretében juttatható különböző fajta, vendéglátásban felhasználható utalványok szerepét hivatott átvenni. A munkavállaló SZÉP kártyáján nyilvántartott alábbi három alszámlára teljesíthető béren kívüli juttatás, az egyes alszámlákra utalható összegekre irányadó felső kereten belül:

• Szálláshely alszámla: kormányrendeletben meghatározott szálláshely szolgáltatásra használható fel – 225 ezer forint éves értékhatárig kedvezményes a juttatás;
• Vendéglátás alszámla: melegkonyhás vendéglátó-helyeken (ideértve a munkahelyi étkezést is), kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra használható fel – 150 ezer forint éves értékhatárig kedvezményes a juttatás
• Szabadidő alszámla: szabadidő eltöltésére, rekreációra, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra használható fel – 75 ezer forint éves értékhatárig kedvezményes a juttatás.

Kedvezményes adózás a legfeljebb 500 000 Ft értékben adott béren kívüli juttatásokra vonatkozik, minden egyes juttatásfajta esetén az irányadó értékhatáron belül. E juttatások után a 16 százalékos személyi jövedelemadó mellett 10 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, melynek alapja a juttatás értékének 1,19-szerese. Az értékhatárok túllépése esetén a felettes rész után továbbra is 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

4. Reprezentáció, üzleti ajándék

Az Szja tv. módosuló 70. § (2) bekezdése alapján a non-profit szervezetek kivételével a reprezentáció és az üzleti ajándék „egyes meghatározott juttatásnak” minősül és teljes összege után adókötelessé válik. A továbbiakban tehát nem adómentes a személyi jövedelemadóban a társasági adó hatálya alá tartozó adóalany esetében a reprezentáció és üzleti ajándék. Ezzel összefüggésben a Tao. tv. 3. számú mellékletének módosítása alapján a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások kategóriájába sorolhatók az e jogcímeken adott juttatások. A reprezentáció és üzleti ajándék után – a non-profit szervezetek kivételével – havonta kell teljesíteni a bevallási- és adófizetési kötelezettséget.